Hát..hol is kezdjem. Két napja észrevettük, hogy Nely nem eszik, Lizyke hány, és rosszul érzi magát. Nagyon sokat aggódtam érte, ma reggelre még rosszabbul lett, kedvetlen volt, fájt a pocija, és alig mozgott.
Andris ma korábban hazament, összeszedte a picit, takarót tett alá, és elvitte orvoshoz. Hála az égnek csak egy kis gyomorhurut, és mindkét pici kap speckó kaját, és Lizy kapott 3 szurit, és jobban lesz hamarosan. Tudom, ezt a blogot azért kezdtük el írni, hogy megörökítsük a számunkra fontos pillanatokat. Azért is írom ezt meg ide, mert számomra ez nagyon fontos: Andris igazán társ volt nekem ebben a problémában, levette a terhet a vállamról, és intézkedett helyettem, mert én nem tudtam munkából elmenni. Jó érzés, hogy ő is szereti a piciket, nem csak nekem fontosak, és azt hiszem, az ilyen és ehhez hasonló gesztusokon is múlik egy jó kapcsolat.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.